Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak osztályának a
bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae)
családjához tartózó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.
|
|
|
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 25-37 centiméter,
szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-370 gramm közötti.
Jól látható tollfülekkel és nagy , narancsvörös szemekkel rendelkezik. A
hím, tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
|
|
|
Ragadozó madár. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok.
Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival
van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog.
Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is
vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve,
8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan
pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló
lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. A
hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy
bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán
embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem
vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden
mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad
együtt, majd párokra bomlik.
|
|
|
| Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem vonuló állomány.
Magyarországon a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a
leggyakoribb bagolyfaj. Állandó madár, télire az állomány fel is
szaporodik, északabbról is érkeznek egyedek. |
|
|
| forrás: wikipedia |
